Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Himnusz, Szózat, Nemzeti Dal idézet faliképeken

KEZDÉSNEK EGY KIS TÖRTÉNELEM

MAJD ALANT A KÉPEK IS LÁTHATÓK!

 


 

A Himnusz és a Szózat történeteboldogasszony-anyank.jpg

A nemzeti himnuszok elődei azok a fennkölt hangulatú
versek és egyházi énekek voltak, amelyeket a XVI. századtól
kezdve Európa-szerte énekeltek a templomokban.
Ezekből a dallamokból alakultak ki az egy-egy nagy
közösségben énekelt néphimnuszok, majd szerencsés
esetben a nemzeti himnuszok.

Magyarországon a XVIII. században két néphimnuszként
énekelt vallásos dal is elterjedt, sokan ismerték, tartalmát
mélyen átérezték, egyetértettek vele. Régi énekeskönyvekben
megtalálható volt az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga”
és a „Boldogasszony anyánk” kezdetű ének; az egyaránt
fontos fohászokat együtt tudták énekelni.rakoczi-indulo-rajz.jpg

A XIX. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon is
az osztrák császárhimnusz csendült föl mint az országot
jelképező közösségi dal. De ebben az időben már gyakran
felhangzott a Rákóczi-nóta vagy a Rákóczi-induló is, mint a
magyarság kifejezője.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-re keltezve írta meg a kolcsey.jpg
„Hymnus”-t. Azt a versét, amely egymagában örökre megőrizte
volna nevét, ha semmi mást nem is írt volna. Irodalomtörténészek
kimutatták, hogy a költemény valószínűleg nem egyetlen napon
született. Egyes gondolatok, kifejezések föllelhetők Kölcsey
korábbi műveiben, más gondolatok pedig a még korábbi magyar
irodalomban. A költő kivételes érzékenysége tudta összesűríteni
tökéletes tartalmi és formai egységbe mindazt, ami egy nép sok
évszázados történelmében fontos. A vers olyan érzelmi telítettségű,
hogy egyesek pesszimizmust, mások egyenesen a jövő további
eredményes harcaiban való bizakodást olvasnak ki belőle.

A magyaroknak még egy nagy mű kínálkozott a himnuszi rangra:
Vörösmarty Mihály „Szózat”-a. Megjelenésekor, 1836-ban így
ajánlják mindenki figyelmébe – már akihez eljutott az Auróra című
almanach -: „...reményljük, nem fog elhangzani figyelem 's hatás
nélkül, és ohajtjuk is, hogy a szózat tettet szüljön...” A versek és
a röviden idézett kommentár nagyon jól érzékeltetik a korabeli vorosmarty.jpg
hangulatot, a gondolkodás irányait, a feszültséget, az immár
nemzeti önbecsülésre építő tenni akarást.

Ebben a helyzetben akadt még egy kiváló ember, Bartay Endre,
a Nemzeti Színház igazgatója - maga is zeneszerző -, aki sok
más serkentő pályázat kiírása között megérezte mindkét vers
nagyságát, és szükségesnek tartotta megzenésítésüket.
A Szózat zenéjére 1843-ban, a Himnusz zenéjére pedig 1844-ben
meghirdetett pályázat óriási érdeklődés mellett, óriási sikerrel zárult.
Mindkét dalmű (Egressy Béni és Erkel Ferenc szerzeményei) - bár
egyik sem énekelhető könnyen -, rövid időn belül kedvelt lett és
elterjedt.
Erkel Ferencnek – a Nemzeti Színház karmesterének – díjnyertes,
a Himnuszra írt pályaműve a várakozásnak megfelelően - már a
születése pillanatában - nagy reményekre jogosított.

Az 1844. július 2-i bemutató alkalmából így írtak róla a Honderű
című lapban: „...Most csak az van hátra, hogy Erkelünk' gyönyörű
hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, erkel-ferenc.jpg
annak jelessége kezeskedik, hogy az nem sokára a legnagyobb
népszerűséget vivandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá
válandik...”

Az óhajtás valóban gyorsan teljesült. A Himnusz szövege és maga
a kotta hamarosan több kiadást megért, különböző korokban ugyan
különböző sűrűséggel, de rendre követték egymást. A magyar
nemzet himnuszává tulajdonképpen a közakarat, közmegegyezés
tette. A hivatalos elismerés azonban évtizedeken át késlekedett, az
csak 1990-ben történt meg, amikor nemzeti jelképeink sorába a
címer és a zászló mellé a legfiatalabbat, a Himnuszt is
Alkotmányunkba iktattuk. Nem szerencsés rangsorolni a nemzeti
himnuszokat, ám elmondhatjuk, hogy a magyar himnusz mind
irodalmi és zenei, mind formai és tartalmi szempontból
kiemelkedően jeles mű.

Büszkék lehetünk rá!


A nyomatok képei a képgalériában nagy méretben is láthatóak!

 

himnusz-2017-feb.jpg

 

szozat-2017-feb.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nemzeti-dal-2017-apr.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A képek mérete 420 mm x 600 mm 

(lehet nagyobb vagy kisebb)   
műanyag öntapadós tapétára nyomtatva, 
4 szín color nyomtatással, 3-mm-es műanyag
lemezre 
ragasztva, így keretezés nélkül falra tehető 
egyszerű műanyag sínekkel, vagy kétoldali ragasztóval.

Bármilyen más, egyedi megoldás is lehetséges!

 

 


Kérjen árajánlatot!

Árajánlat kérése Himnusz és Szózat faliképre

Az Őn neve:

Az Ön címe:

Az Ön telefonszáma:

Az Ön e-mail címe:

Nyomat neve:

Himnusz: db

Szózat:      db

Egyéb kérés:

Szállítással és számlázással kapcsolatos egyéb kérés: